„Az én ajtóm mindig nyitva áll”, „Itt bármit nyíltan elmondhatsz”, „Nekem számít a véleményed”… hányszor hallottuk már vezetőktől ezeket a mondatokat, és hányszor csalódtunk keserűen, amikor mégse hallgattak meg minket. Munkáltatóként nem elég hangoztatni ezeket a kliséket, de lehetőséget is kell adni arra, hogy a vélemények cseréje meg is valósuljon. Biztosítsunk teret és időt arra, hogy a kollégák őszintén visszajelezhessenek nekünk.
Őszinteség és anonimitás
A munkavállalók őszinte véleménye munkáltatói márkánk alapköve. Ahhoz pedig, hogy a kollégák merjenek őszinték lenni, elengedhetetlen az anonimitás. Természetes emberi reakció, hogy bátrabban vállaljuk „arc nélkül” véleményünket. Egy munkahelyen ez hatványozottan igaz. Tartva az esetleges következményektől, sokkal árnyaltabban, felszínesebben nyilatkoznak a dolgozók érzékeny kérdésekkel kapcsolatban, ha személyesen kell visszajelzést adniuk. De ha a munkáltatóhoz nem jutnak el az őszinte vélemények, akkor esélye sincs javítani a hiányosságokon, és így sérülhet a munkáltatói márka is. Ha lehetőséget adunk arra, hogy a személyazonosság felfedése nélkül mondhassák el észrevételeiket a kollégák, nagyobb valószínűséggel derülhet fény a cégen belüli problémákra, és ezeket lehetőségeinkhez mérten tudjuk is orvosolni.
Építő jellegű kritika
Alapszabály, ha hatékonyan akarunk kommunikálni, hogy kritikánkat is konstruktív módon fogalmazzuk meg, így a másik félnek szükség esetén lehetősége nyílik változtatni. Munkavállalóként fontos, hogy pontosan, világosan fogalmazzuk meg, hogy mi a problémánk és min szeretnénk változtatni, javítani. Munkáltatóként pedig azt tartsuk szem előtt, hogy ha kikérjük a kollégák véleményét, azt meg is kell hallanunk, és a lehetőségeinkhez mérten igyekezzünk a kéréseknek eleget tenni.
Az érem másik oldala
Ne felejtsük el, hogy a vélemények kifejezése kétirányú folyamat. A munkáltatónak is meg kell fogalmaznia a maga észrevételeit a dolgozók felé. Negatív hangvételű kritika esetén itt is fontos a konstruktivitás. Kerüljük, hogy megjegyzésünk személyeskedésnek tűnjön, hangsúlyozzuk az észrevétel építő jellegét, hogy ezzel a szakmai fejlődésben igyekszünk segíteni. Fontos, hogy ne csak a negatív véleményeknek adjunk hangot: ne féljünk dicsérni, kiemelni pozitív észrevételeinket, hiszen mindenki szereti a megbecsültség, elismerés érzetét.
Mindenki magából indul ki? Érzelmeink kommunikálása egy munkahelyen mindig nehéz kérdés, akár munkavállalók, akár munkáltatók vagyunk. Gyakran tévesen azt gondoljuk, hogy ezeket el kell rejtenünk, mert nem valók egy munkahelyre. Pedig emberek vagyunk, és akárcsak az élet többi területén, munkánkban is befolyásolnak minket az érzelmek. Asszertív kommunikációval elérhetjük, hogy őszintén kifejezzük érzéseinket, vágyainkat, szükségleteinket, és közben a másikét is meghallgatjuk és tiszteletben tartjuk. Ezek a módszerek tanulhatóak, és a munkahelyi konfliktuskezelésben is jól alkalmazhatóak. Használjunk én-üzeneteket a te-közlések helyett. Az én-üzenetek során leírjuk aktuális érzéseinket, ahelyett, hogy a másik felet minősítenénk. Sokkal eredményesebb, ha azt mondjuk, hogy „(engem) egy kicsit zavar, hogy ilyen gyakran mész ki szünetre”, ahelyett, hogy „(te) állandóan szünetre mászkálsz!”.hangulatot és undok kiszolgálást tapasztalunk, soha többet nem megyünk vissza oda.
